Keres háziasszony bordó, A vízvirágtól a piros almáig | Száz Magyar Falu | Kézikönyvtár


A vízvirágtól a piros almáig A vízvirágtól a piros almáig Teljes szövegű keresés A vízvirágtól a piros almáig A kalendáriumi, naptári napokhoz, ünnepekhez számtalan szokás, hiedelem, időjárási regula kapcsolódik Mesztegnyőn is.

keres háziasszony bordó összehasonlítása ár társkereső

Ezek nem pusztán az ünneplés, a megemlékezés vagy a szórakozás alkalmait jelentették hajdan, hanem a bőség, a termékenység ősi varázslásának lehetőségeit kínálták egész évben mindazoknak, akik ezeket a szokásokat követték, előírásait betartották. A hiedelmek, regulák jóslás több évszázados vagy annál is régebbi tapasztalatok, megfigyelések nyomán alakultak ki és hagyományozódtak tovább egy-egy közösségre jellemző módon.

keres háziasszony bordó kedvezmény trier

Mesztegnyőn e hagyománykincsből az elmúlt évtizedekben többen merítettek. Kövesdi Tiborné tanítónő és a honismereti gyermekcsoport tagjai, valamint Némethné Boncz Hajnalka és Németh Márta tanítóképzős főiskolai hallgatók szedegették össze a szokásanyag megmaradt morzsáit.

Király Lajos néprajzkutató az ő gyűjtéseiket is felhasználta Kalendáriumi jeles napok népszokásai című megyei összegező kiadványában.

Mindezt összevetve s e sorok írójának saját kutatásaival kiegészítve — Király Lajos rendszerezését követve — a mesztegnyői jeles napi szokásokról és hiedelmekből az alábbiakban adunk közre egy kis ízelítőt. Január 1. Hát újévkor korán röggel vizet köll húzni és a vízvirág ágában mög köll mosakodni, akkor a lányoknak sok kérőjük lössz — mesélte Banicz Lászlóné, Rozi néni. Január 6.

keres háziasszony bordó legjobb app flörtöl

A háromkirályjárást Gönczi a harmincas években írta le, ben még ismerték a faluban, és részletesen el tudták mondani. Január A mesztegnyőiek ilyenkor néhány tőkét megmetszettek, és azt tartják, hogy ezen a napon sok bort kell inni, hogy több teremjen majd. Pálfordulókor azt mink is szoktuk, tudom, amikor én olyan kislán vótam, rátettük a rostát az asztalra, körül köllött fogni, mi, kislányok pedig mondtuk: Szent Péter és Pál fordítsd meg a rostát, ez meg ez hány évig él.

Na, aztán amikor a rosta elindút, el köllött ereszteni. Ahányat fordút, akkor az az illető annyi évig élt — így mesélte ben Foki Istvánné.

HA KONYHABÚTORT KERES RS!

Február 2. Már minden fa tövébe egy szál gyertya ég, az már olyan meleg, hogy elolvad a hó a fának a tövébe. Február 3.

Balázs-áldás: Szent Balázs püspök ünnepe, a katolikusoknál régi szokás.

Mesztegnyőn a pap mise után a templomban két szentelt gyertyát keresztbe összekötve az eléje járuló hívek álla alá tartja, és megáldja torkukat, hogy a torokfájás elkerülje őket. Balázs-járás: Szent Balázs a diákok patrónusa, ilyenkor szoktak a fiúk adományokat gyűjteni az iskola és a templom javára.

Legtovább a megye nyugati keres háziasszony bordó őrződött meg, Gönczi Ferenc ekkor még eleven szokásként gyűjtötte össze Mesztegnyőn és környékén.

keres háziasszony bordó kanos szingli nők

Február A mesztegnyőiek szerint a Bálint-napi hóvirág a tél végét jelenti. Tél végi időjárásjósló nap, ezen a napon nem kezdtek semmilyen munkába, mert féltek, hogy amihez nyúlnak, üszkös lesz. Időjárásjósló nap. Mesztegnyőn megjelölik a Mátyás-napi libatojást, mert a néphit szerint az nem jó, nem kel ki vagy hibás kisliba lesz belőle.

Vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A farsang utolsó vasárnapjának estéjén rendezték a farsangi bálokat.

keres háziasszony bordó társkereső nő le chesnay

Mesztegnyőn a cselédség és a szegények a poletárban proletár: a falu alsó utcái lévő kocsmában, az iparosok, az erdészek, halászok a Varga-kocsmában a Cseh utca elejéna pógárok a Horváth-kocsmánál báloztak. A fiatalok nem keveredtek, mindenki a maga társadalmi keres háziasszony bordó mulatott.

A vasárnaptól húshagyókeddig tartó vidám szórakozás, pinceszer az éjféli harangszóval ért véget. Ekkor kezdődött a nagyböjt időszaka. Jellegzetes étel volt ilyenkor a farsangi fánk: az első kisütött fánkot szétcsipködik a tyúkoknak, hogy sok tojás lögyön, mög kotlós — mondták. Perecet is sütöttek, ezt a maszkások kapták.

A maszkázás a farsang utolsó napján, húshagyókedden általánosan elterjedt szokás volt, néhány községben, így Mesztegnyőn ma is élő hagyomány. Ilyenkor a fiatalok álarcot öltöttek, a nők férfinak öltöztek, a férfiak asszonyruhába bújtak, menyasszonynak, apácának öltöztek, arcukat bekormozták.

A nők söprűt vittek, a férfiak borosüveget, és ijesztgették a járókelőket. A maszkások vidáman, nagy lármával, táncolva közeledtek, ha több csoport volt a faluban, előfordult, hogy összetűztek, miközben igyekeztek leleplezni egymást. A házaknál fánkot, perecet sőt tojást is gyűjtöttek.

A vízvirágtól a piros almáig

Kicsúfolták a pártában maradt lányokat: húshagyókedd éjjelén madzaggal a kilincsükhöz kötöttek egy tuskót, és reggel a lány csak úgy tudott kijönni az ajtón, ha ezt a tuskót meghúzta a tuskóhúzást még az as évek végén Mesztegnyőn is sikerült felgyűjteni, noha a legfrissebb szakirodalom csak a megye északi részéről ismer adatokat. A bandák este összegyűltek és éjfélig mulattak.

Mesztegnyőn Némethné Boncz Hajnalka gyűjtése szerint húshagyókor olyan tréfákat is tettek, amely másutt április 1-jéhez vagy húsvéthoz kapcsolódik: Levötték a kisajtókat a lányos házná, asztán ugy cseréték mög, hogy evitték majdnem a falunak az asó felére, onnan mög ehozták a lányos házhó.

Húshagyókeddhez hiedelem is muszlim közösség társkereső a szőlő négy sarkát — még rossz időben is — megmetszették, hogy jó termés legyen, ajánlatos volt a káposztamagot is elvetni, mert ebből jó palánta fejlődik.

Ezen a napon délben az asszonyoknak le kell feküdni, hogy egész évben legyen tojás. A farsangi szokásokat keres háziasszony bordó faluban ma is őrzik, a honismereti kör tagjai minden évben részt vesznek vidám összeállításukkal a kaposvári farsang rendezvényén. Hamvazószerdán szigorú böjtöt kellett tartani, az ételek készítéséhez zsírt sem lehetett használni, Mesztegnyőn főtt tojás, sósperec, kukoricaprósza, paprikás pogácsa volt a böjtös eledel. Ezen a napon a templomi hamvazkodás példájára népi alakoskodó hamvazás is szokásban volt: Ment a püspök, a halál, meg az ördög, volt egy edénybe egy kis hamu, és a püspök megszentűte az illetőt, megkeresztűte a homlokát hamuva.

keres háziasszony bordó shopping list társkereső

Ojjan vastagon, hogy megértek utánna lemosni. Szentőtvízzel odalottyantottak, de víz vót ám, nem szentűtvíz!

Formában, színben, anyagban is nagy a választék. Kisebb konyhában praktikusak a nyitható asztalok, így vendégek érkezésekor az étkezôfelületet akár duplájára is meg tudjuk növelni. A kerekített formák elegánsan betöltik a teret és körbeülhetôk. Van-e különálló tárolóhelyiség, hova kerül a hûtô, mélyhûtô, esetleg mosogatógép, mekkora tárolórészre, milyen készülékekre van szükség.

A halál meg azér ment, hogy így lesző, ha nem tartod be ezt a böjtöt. A farsang befejezéseként csonkacsütörtökön még bált rendeztek, melynek végén a zenészek eltemették a nagybőgőt. Március A mesztegnyőiek szerint, ha József napján fúj a szél, akkor hetekig fúj.

Kuncogó - Ritmikus vonalak, dallamos formák 3.

Jósoltak a József-napi szivárvány színéből is: Amellik szín jó látszott, abbu jó termést várhattunk. Ha bordó színű vót az égboltozat, akkor sok bor vót, ha ződ, akkor sok gabona, ha sárga látszott vastagon, akkor mög kukorica.

A negyvennapos böjt egyes szakaszait Somogyban is megkülönböztették, ennek részletei azonban mára elhomályosultak. A húsvét előtti negyedik hét a guzsahét.

A név magyarázatára utal a következő mesztegnyői szokás: Guzsahéten ha kotyút a liba vagy a tyúk, akkor babicát, guzsát tekertek alá, szalmábu, ojan kis tekercsfélét. Azt alátették a tyúknak, hogy ne legyenek guzsásak a kislibának vagy a csirkének a lábai.

Guzsahéten vetegelődni se szoktunk, mög még csibét se szabad vót űtetni, azér mer mind nyomorúttan kenek ki. Szerintük, ahogy mondták, mögguzsad a vetemény, kidől a paprikapalánta. Nagypénteken korán reggel napkelte előtt fel szoktak kelni, és a lakásban keres háziasszony bordó a sarkokat, s azt mondták: Csótányok, poloskák, tisztújjatok!

Nem raktak korán tüzet: mindig azt lesték, mellik ház kéménye füstül, csak utána rakták meg otthon, mert azt tartották, hogy aki előbb tüzet rak, ahhoz sereglik az összes féreg.

Ételszentelés után mindenki nagyon sietett haza, mert megyeszerte úgy tartották, hogy aki először hazaér, az lesz az első kapás. Mesztegnyőn voltak olyan buzgó hívek is, akik mezítláb vitték a templomba a szentelni valót, utána futottak hazáig: mer aki elsőnek ér haza, az meg fog üdvözűni.

A húsvéti piros tojás héját a lányok kivitték a búzába, s odamentek pünkösdkor hajnalban megmosakodni, hogy ne legyenek szeplősök. Április Időjárási jóslás kapcsolódik e naphoz: Ha virágzik a cseresznye, jó lesz a szőlő.