Új a városi ember tudja,
A város építi az embert, vagy az ember a várost? Melyek a legmodernebb trendek?
- Ettől válnak forró katlanná városaink: a hősziget hatás | Másfélfok
- Női keresek muzulmán férfit
Mik a lakók igényei? Hogyan tudja egy lakópark megváltoztatni egy város életét? Megnéztük, milyen elvek és tervezői gyakorlatok mentén épül a Duna Terasz Grande-projekt.
A századok elteltével dinamikusan változott az emberek igénye arról, hogy milyen városban is szeretnének élni, ami miatt a várostervezésnek újabb és újabb trendeknek kellett megfelelnie. Manapság pedig ezek az igények már rendszerezett, a gazdasági és politikai döntéshozók által is különböző keretrendszerekbe foglalt stratégiaként jelennek meg, jó példa erre az Európai Bizottság városfejlesztésre és az ehhez kapcsolódó különböző urbanisztikai megoldásokra vonatkozó előírásainak gyűjteménye.
Ma már minden új fejlesztésnek szem előtt kell tartani a különböző fenntarthatósági, környezetvédelmi, mobilitási és nem utolsó sorban kulturális, új a városi ember tudja, szempontokat is.
Mindezeket pedig úgy, hogy mindvégig a város lakói legyenek a változás középpontjában. Fenntartható és ökologikus várostervezés Míg a korábbi évtizedekben a városok tervezését nagyban befolyásolta az autós közlekedés, a jövő városait elsősorban már embereknek tervezik, nem pedig autóknak.
Ennek következményeként növekszik a közterületen található zöldterület aránya, az előkerteket zöld növényekkel, fákkal telepítik be, megnő a bicikliutak száma is. Az emberközpontúság pedig zöldközpontúsággal is jár: a városfejlesztés új sarkalatos kérdése, hogy mennyi zöld területet lehet felszabadítani, akár parkokkal, akár természeti övezetek megfontolt karbantartásával, akár a biciklisáv mellé ültetett fákkal.
Az 85 ingyenes társkereső oldal cél, hogy a természetet ne kiűzzük a városból, hanem inkább visszahívjuk azt. Az épületeknél egyre fontosabbá válik a biztonság, a levegő keringetése, de kulcsfontosságú szerepe van a természetes fénynek is.
- Horoszkóp halak nő egyetlen
- Man találkozik madagaszkár
- Ismerkedés nagy nő
És persze ne felejtsük el: teraszok és erkélyek mindenütt, hogy még közelebb legyen a természet. Ezek a fejlesztések átfoghatnak nagyobb városrészeket, melyre jó példa Bécs Reurbanizáció: fókuszban a lakók Külön kérdés, hogy az emberek mi alapján választják meg lakóhelyüket, illetve hogy ezekhez az igényekhez miként viszonyul a város.
Georgisz: Engedd el, hogy rosszabbul ne járj! Az engesztelhetetlen ember leépülésének jelei 21/04/20
Ezek a szempontok az elmúlt évtizedekben kevésbé változtak dinamikusan. A fiatal városlakóknak az számít, hogy jó legyen a tömegközlekedés, míg az autótulajdonosoknál a jó utak és megfelelő parkolóhelyek a fontosak.
Olvasási mód:
Kiemelkedő igény a jó közbiztonság, kezdve a bűnözési aránytól egészen a térfigyelő kamerákig. A fiatal családoknál óriási szerep jut annak, hogy milyenek a bölcsődék, óvodák vagy iskolák a környéken, egyre többször figyelembe véve a magánintézményeket, de ugyanilyen nagy szerep juthat annak is, hogy mennyire van közel kórház vagy inkább magánrendelő.
Talán még Guido da Verona. A többiek csak nevek és nem lelkeket termékenyítő írások nálunk.
Az éttermek és kulturális helyszínek leginkább a fiataloknak és a középkorúaknak lehetnek fontosak, utóbbiaknál pedig érdekes — és viszonylag új — kérdés lehet, hogy hol éljenek a nagyszülők. Bár évtizedek óta nem divat, hogy különböző generációk együtt lakjanak, de ha adott területen vannak megfelelő lakóparkok, könnyen megoldható, hogy a nagyszülők a fiatalok egymás közelében éljenek, így biztosítva azt, hogy a segítség közel legyen — bárkinek is van rá szüksége.
Betűméret:
A Duna Terasz Grande látványterve: egykori rozsdaövezet helyén új városrész © Duna Terasz Grande Zöldülő rozsdaövezetek A városfejlesztés és lokáció szempontjából nemcsak az új területek felfedezése a fontos, hanem az úgynevezett rozsdaövezetek revitalizálása is. Ezek azok a területek, melyek hosszú éveken át álltak kihasználatlanul, míg vállalkozók — és persze városfejlesztők — új életet nem leheltek beléjük Az ilyen, meglevő struktúrák újrahasznosítása és fejlesztése több szempontból is komoly feladat elé állítja a beruházót, a kivitelezőt és nem utolsó sorban az adott városrész vezetését is, hiszen a cél az integrált fejlesztés, azaz olyan újrahasznosítás, amely szervesen és környezettudatosan illeszkedik a város szövetébe.
A környezettudatos beavatkozás tehát feltételezi az adottságok részletes megismerését és figyelembevételét. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Szem előtt kell tartani és erősíteni a projekt, a helyszín és a közösség közötti kapcsolatokat, a működő természetes rendszerben a lehető legkevesebbet szabad módosítani, valamint erősíteni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek eleve adottak.
A rozsdaövezetek revitalizálása gyökeresen változtatja meg egy város lakóinak lehetőségeit. Ipari területeken az egykori malmokból és gyárakból modern, tágas loft lakások váltak, barátságos lakóparkokkal.
Máshol plázák és modern irodaházak, szórakoztató- vagy sportközpontok épültek, de találhatunk példát olyan egykori rozsdaterületre is, amely mára egyedülálló modern kulturális helyszínné vált a fővárosban.
Az önkormányzat és a tervezők közös felelőssége, hogy a fejlesztési koncepciók a közösségi és a többségi érdekeket és hosszútávú igényeket emeljék ki.
Szerencsére ezek közül a sikeres projektek közül már egyre többet találhatunk a fővárosban. De miben mások a mai lakóparkok, mint a a több évtizeddel korábban épült lakótelepek?
Budai panoráma a Foka-öbölből © Duna Terasz-Grande Jó példa: a Foka-öböl A fent említett szempontok miatt a Duna menti Foka-öböl — amely korábban szintén iparterület volt — egy új városrész fontos eleme lehet ez a terület a Nemcsak a Duna-part közelsége teszi vonzóvá, de kényelmes séta- vagy biciklitávra van a Margitsziget, a Népsziget és az Új a városi ember tudja, is, amelyek a városlakók kedvelt szabadidős célpontjai.
Az autós közlekedés nem túlterhelt a területen, jó a tömegközlekedés, a közelben van a frissen felújított 3-as metró, közvetlen buszjáratok a belvárosba.
Ez önmagában megterhelő mindenkinek, azonban sűrűn beépített városaink csak fokozzák a problémát. A városi hősziget hatás miatt jelentős lehet a hőmérséklet-különbség a belvárosi területek és az agglomeráció között. Ahhoz, hogy nyaranta ne váljanak forró katlanná városaink, minden téren változtatnunk kell: a burkolóanyagok mennyiségén, anyagán és színén; sokkal nagyobb területet kell biztosítanunk a növényeknek, parkoknak és más kék-zöld infrastrukturális elemnek.
Emellett a Foka-öböl lokációja még amiatt is szerencsés, hogy a Duna-parti Moszkva-sétányon egészen a Jászai Mari térig be lehet sétálni vagy biciklizni, és a táv több mint feléig egyetlen autóval sem kell találkoznunk, hiszen ez a partszakasz elzárt a forgalom elől.
De amilyen közel van a természet, olyan közel van a városi életmód megannyi helyszíne is, kezdve a Duna Arénától, a Dagály Fürdőn át több sporttelepig és kondiparkig.
