Ismerősök waiblingen újság

Községek a Duna mentén Vecsés — Waiblingen, Blindheim, Gremheim — Dunaharaszti, Taksony Taxa, TaxSoroksár Első látásra azt kérdezi magától az ember, hogy ezeknek a településeknek mi közük van egymáshoz.

Ha azonban vesszük magunknak a fáradtságot, és nem sajnáljuk az időt, munkát, akkor igazán érdekes eredményekre juthatunk, rejtélyekre, amelyek nagyapáinknak és közülünk is sokaknak feladták a leckét.

You are here

A szóbeszédben mindig újra és újra felmerül a származás témája. Gyakran mesélik azt, hogy a Fekete-erdőből és az Ulm-i környékről származunk. Már sok olyan ok, amely a kivándorláshoz vezetett és számos név vált ismertté családi - és eredetkutatók révén, valamint Werner Hacker kivándorlás-kutató egykori teljesítményének köszönhetően. Mégis ezeknek a családoknak a túlnyomó részénél nem lehet tudni, hogy a kivándorlás után hová kerültek.

Ezeknek a dolgoknak a tisztázása érdekes és szép feladat, amely megoldásához lehetőleg minél több helyi lakos segítségére lenne szükség.

Werner Hacker szempontjából is fontos, hogy lehetőleg minél több helységnévre derüljön fény. Kutatásaim során a Dillingen — Höchstätt ismerősök waiblingen újság Blindheim — Gremheim területre bukkantam.

• Gondolkodás a dobozon kívül «in Kempten Gondolat nélkül, jó és jobb - Allgäu ⇏ közvetlenül kívül
• Újhartyán Város
• Társkereső brazil
• De szombaton Jochen Koller jobbról bírálta a kapitalizmust, és tapssal kívánta néhány hónapon belül a meglévő rend radikális megdöntését.
• Ingyen honlap és ülés nélkül

Eleinte elég kevés utalást találtam arra vonatkozólag, hogy összefüggés van e terület, a Blindheim — Gremheim középpont, Soroksár ma Budapest részeDunaharaszti, Taksony, és szülőhelyem, Vecsés között. Megerősítést nyert azonban ez a feltételezésem, amikor rábukkantam Prof.

Adolf Layer cikkére Dillingenben. Amikor Gremheim a kivándorlási láz központja volt Az Augsburg-i érsekség sok jobbágya talált Magyarországban új hazára a Század első felében. A háborús évek minden korban szegénységet és szenvedést hoztak. Nem csoda hát, ha a legszűkösebb években a leginkább érintettek összefognak, hogy a hazát elhagyva békésebb és talán termékenyebb vidékre települjenek.

A spanyol örökösödési párkeresés tinder sok rombolást és szenvedést okozott ezeknek a területeknek. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy a háború vége felé a Dillingen-i számvevőségen egy erősödő kivándorlási folyamat vette kezdetét.

A kivándorlók célja az a terület volt, amit nem sokkal azelőtt szabadított fel a császári hadsereg Magyarországban a török uralom alól.

Öt nap krónikája | Ad Libitum Kórus

Ezekből a dokumentumokból mégsem lehet az egész esemény méreteit és kiterjedését megállapítani, mert a feljegyzések mindig csak a kitelepülők által elvitt vagyontárgyakra kivetett adókról szólnak. Ez a vagyon, amit a kivándorlók magukkal vittek, viszonylag igen csekély volt, 10 és Gulden közötti érték körül mozgott.

Ezek a vagyonra utaló feljegyzések nyilvánvalóvá ismerősök waiblingen újság, hogy a kitelepülők nagy része a lakosság szegényebb rétegeiből származott. A Magyarországra kivándorlókról szóló hírek a Század elején eléggé szórványossá váltak. Röviddel a századforduló előtt olvashatunk Jörg Mayr molnárlegényről Fristingenből, aki egy rokonával együtt Canisa-ba Kanizsa költözött, Magyarországra.

Ugyanabban az évben költözött Weisingenből Andreas Schuster Ofen- ba. Ezt a kis előcsapatot azonban csak egy évtizeddel később követték nagyobb számban bevándorlók. Leginkább a kisebb Gremheimből költöztek el az emberek.

Ők mindannyian szabad jobbágyok voltak és a Budapesttől délre eső Harasztiban telepedtek le. Két évvel később követte őket Johann Gasti. Nyilvánvalóan nem ment rosszul a kitelepülteknek az új hazájukban, mert a következő években és évtizedekben sem lett vége a kivándorlási láznak Gremheimben.

Sok rokon és ismerős követte az első kitelepülőket. Amennyire lehet tudni, a fővárostól délre eső Harasztit jelölték meg célállomásnak. Egy évtizeddel később, — ben ismét négy gremheimi indult útnak, név szerint Balthasar és Georg Kaltenegger, Matthäus Gremb és a kőműves Johann Schwertfeger. Ezek a kitelepülők is nagyrészt Harasztit és Täxa-t vagy egyszerűen csak Magyarországot jelölték meg úti célnak.

Adataink szerint, amelyek kétségtelenül hiányosak, csak Gremheim faluból közel 40 személy kelt bizonyítottan a spanyol örökösödési háború alatt útnak, hogy a nemrég törököktől felszabadított Magyarországra költözzön. A fentiekben felsorolt kivándorlók Fristingenből, Weisingenből és Wittislingenből is azt bizonyítják, hogy az akkoriban Schwábföld többi részén megfigyelhető kivándorlási láz nagy hatással volt a Dillingen-i számvevőség többi településére. Dillingenből — ben Michael Senning henteslegény egy ismeretlen magyarországi helyre költözött.

A következő év nyarán a Canisa-ban Magyarország élő Michael Oßwaldt kifizette a fristingeni származású felesége, Ursula Mair révén a neki járó hagyaték után levonandó adókat.

A dillingeni számvevőség számláiból kiderül még, hogy a következő kivándorlók települtek bizonyíthatóan Ismerősök waiblingen újság kb. Összeállításunk több mint 60 kivándorlót kutatott fel a korábbi dillingeni számvevőség területéről. Ez kétségtelenül a kitelepülteknek csak egy kis része. Természetesen számos más, akkor pfalzneuburg-i települést is érintett a kivándorlási hullám, amelyek Dillingen körzetébe estek.

A népesség eredetével foglalkozó kutatások érdekében azonban hasznos lenne, ha más, a körzetünkben lévő településeken is foglalkoznának ezekkel a dolgokkal. Adolf Layer Figyelemre méltó az előző munkával kapcsolatban egy kis adalékanyag Dunaharaszti történetéhez Martin A. Jelitőlami egy es házkalendáriumban jelent meg a Mint Wolfgang von Öttingen gróf udvari káplánja, Konstantinápolyba utazott, hogy a szultánnál tett látogatással pecsételje meg a törökökkel kötött békeszerződést, utastársaival együtt ben a hazafelé vezető úton is Magyarországon utaztak keresztül.

A Neresheim-i bencés apátság könyvtárában található archívum két kéziratot is őriz erről a keleti útról, amik egy kicsit részletesebbek a kalendáriumban idézett könyvnél, amit Augsburgban nyomtattak.

Leonhard Hayd írta latin nyelven, aki Neresheim-i szerzetesként az apát közvetlen kíséretében utazhatott.

Nem tartunk vissza olvasóinktól egy érdekes bejegyzést Dunaharasztiról. Lefordítva így hangzik: Január 16 A miseáldozat után Tempshödből indultunk hóesésben, és az egész küldöttség négy óra múlva érkezett meg Donawharaszti — ba.

Öt nap krónikája June Fontos küldetés volt ez: nem csak a német közönség előtt mutatkozhattunk meg, hanem Waiblingen többi testvérvárosának küldöttsége előtt is. A német városkába Baja városán kívül meghívást kapott a türingiai Schmalkalden, a francia Mayenne, az olasz Jesi és az angol Devizes küldöttsége is. Waiblingen egyetlen rendezvényre hívta valamennyi testvérvárosát, hogy együtt ünnepeljenek egy egész hétvégén keresztül, egy hatalmas helyi ünnepségsorozat, az ún.

A helységben csak svábok laknak Forster úr vezetése alatt, aki az előző háborúban élelmiszerügyi megbízott volt. Ezek az emberek a gallok itt bizonyára a rácokra gondolnak, akitől akkoriban nagyon féltek folytonos ide-oda vándorlása miatt, valamint az állandó nyomás és adókiadások következtében ismerősök waiblingen újság ide.

Ezért hívják a helységet Schwabendorf-nak, illetve latinul I am looking for a álmaim férfija Suvoriumnak. A lakosság lelki üdvére egy bencés szerzetes, Lambach testvér ügyel Wels közelében, észak-Ausztriaaki az előző háborúban tábori káplánként szolgált. A többi svábnak a derék és hűséges Johann Reuttert tette meg elöljárónak, aki Obermarchtalból származik és egy ügyes, okos, talpraesett ember.

Az már biztosan tudható, hogy ezeknek az első telepeseknek a nagy része Schussenried, Zwiefalten, Hundersingen, Obermarchtal, Ehingen és Biberach térségéből érkezett. Van néhány utalás, amiket valamivel pontosabban kell megvizsgálni. Ezekről a területekről érkeztek azok a telepesek, akik 20 — 30 évvel később Hajóson kb. Az is lehetséges, hogy összefüggés van a Neresheim-i apát utazása és a következő feljegyzések között Dunaharasztiból.