Ből származó 50 emsland

A Transrapid alkonya Zöldi Péter · Odafent, az elhagyott pályán meggyűlik az esővíz, és a beton repedésein, vagy az acélelemek elrozsdásodott élein keresi az utat lefelé.

A több méter magas vasbetontámaszok oldalán megtelepszenek a mohák, algásodnak a nedves felületek, szürkésbarnán, néhol zölden. Itt, a Lathen nevű település tőszomszédságában, Emsland-körzetben lebegett valaha a német hightechipar büszkesége.

A szövetségesek által megszállt Németország

Négyszázötven kilométeres sebességet ért el a Transrapid, miközben végiglebegett a 31,5 kilométer hosszú próbapályán, és a lakók legtöbbje pozitív érzelmekkel fordult felé. Ami a sűrűn lakott és infrával sűrűn behálózott Németországban kevés közlekedési eszközről mondható el.

Hiszen a mágnesvasút nemcsak gyors volt, de viszonylag halk is. Nincsenek tengelyek, kuplungok, meghajtás, kerekek. A német mérnöki tudás csodáját elektromágneses erők hajtották, irányították és tartották a levegőben.

Valaha technológiai forradalom volt, mára márka- és eurómilliárdok temetője. Legelőször még a múlt század húszas éveiben villant az eszébe egy szalámigyáros fiának az ötlet, hogy vonatokat elektromágnesekkel lebegésre lehetne bírni. Évekig kutat, kísérletezik, míg ből származó 50 emsland ben bejelenti szabadalmi igényét. És a hatvanas évek végén járunk, amikor Kemper találmánya eljut odáig, hogy az ipar és a politika is érdeklődni kezd iránta.

ON és az RWE: két európai energiavállalat fókuszálja üzleti tevékenységét ON-ból olyan fókuszált európai energiaszolgáltató lesz, mely az energiahálózatok és a korszerű ügyfélmegoldások területén kedvező pozícióba kerül ahhoz, hogy innovatív megoldásaival az európai energetikai fordulat motorja legyen.

Hiszen az óránként ötszáz kilométeres sebességre gyorsuló, mágnesekkel lebegtetett jármű perfekt módon tölti ki azt a piaci rést, ami a gyors, de még nagyon drága repülés és az ilyen-olyan sebességű Bundesbahn-vonatok között tátong. Fennállása alatt félmillióan látogattak Lathenbe, hogy egyszer a Transrapidon utazhassanak. A hatalom birtoklóit soha nem hagyta nyugodni az ötlet, újból és újból feléledt az országos Transrapid-hálózat ötlete: Berlinből Hamburgba, a Rajna és a Ruhr-vidék között, Párizsból Leningrádba.

És természetesen a müncheni főpályaudvarról a repülőtérre, Edmund Stoiber elhíresült tízperces beszéde alapján. De mindezekből semmi sem valósult meg. A pályaépítés horribilis összegekbe kerül.

A Transrapid alkonya

A Deutsche Bahn, mint projektpartner nem igazán érdeklődött a Transrapid iránt, hiszen a pályát egyéb járművek nem használhatják, időközben pedig elkezdődött a hagyományos, adhéziós elven működő nagysebességű vasút, az ICE fejlesztése.

Egyik Transrapid-projektet törlik a másik után.

Egy másik vita a háború utáni kitelepítettek befogadása volt.

És mindezek mellé még jött a baleset. Öt fából készült kereszt mered az égnek, csupán pár méterre az oszlopokon álló pályatesttől. A kereszteken annak a huszonhárom embernek a nevei, akik itt Azon a napon a TRas Transrapid-szerelvény 9. A jármű vezetői nem távolították el időben a többtonnás szerkezetet a pályáról.

Az eredmény: huszonhárom halott és tíz súlyos sebesült. Ez a pillanat a Transrapid-történet németországi vége. Ezentúl érdeklődők már nem utazhatnak a járművel, a biztonságba vetett hit romokban hever. A bajorországi tervek is dugába dőlnek, lemondanak a müncheni főpályaudvar és a repülőtér közötti szakasz megépítéséről. A ThyssenKrupp és a Siemens is kilépnek a további kísérletekből.

A szövetségi kormány től leállítja az anyagi támogatást: eddig az építés, üzemeltetés és technológiai fejlesztés a német adófizetőknek 1,4 milliárd eurós kiadást jelentett.

Cumming punci szex facebook bordély maastricht környékén 30 napos fogyókúrás tabletták

Ma a pálya mentén már csak a madarak csivitelését hallani. Magán a pályán jó öt éve semmi nem mozdult.

És ez már így is marad: a pálya áramellátását kikapcsolták, a bontásért felelős vállalkozó begyűjtötte a vörösrézhuzalokat, amelyeket hulladékként kíván értékesíteni. A pályától nem messze néhány jármű maradékát még meg lehet találni. Egy másik ipari telep hátsó udvarában a TRos vonat egyik ből származó 50 emsland rohad az esőben. Mocsok és graffiti rakódott le a valaha négyszázzal tépő vonat burkolatán, az ablaktáblák beverve, a festés lapokban válik le a sérült orrészről.

Évekkel ezelőtt egy holland társaság a szilveszteri buli részeként a másik felét Drachtenbe szállította és ott kiállította. Később a vonattal a helyi vandálok végeztek. A legutolsó, TRes Transrapid viszont szeplőtelen állapotában maradt fenn. A piros—fehér jármű az egykori kísérleti központban áll, a maga hetvenhat méterével olyan hosszú, hogy az eleje kilóg a csarnokból.

A kocsik jóval szélesebben egy normál vasúti kocsinál és olyan a szaguk, mintha újak lennének. Nem csoda, alig használták őket, összesen hetvenezer kilométert futottak Lathen mellett, viszont ennek százszorosára tervezték őket.

A vonatot éppen elszállításra készítik elő: ban az eredetileg tizenkétmillió euróba kerülő járművet kétszázezerért sikerült eladni. A dolgozók is az egykori tesztpálya-alkalmazottakból kerülnek ki.

A szövetségesek által megszállt Németország - fregattarizonapub.hu

A Transrapid-technológiát most az ellenkező irányból igyekeznek hasznosítani: olyan rendszereket fejlesztenek, melyek elektromos meghajtású járművek akkumulátorait rövid megállásoknál közlekedési lámpa, buszmegállóaz útburkolatban rejlő indukciós tekercsek segítségével képesek feltölteni.

A latheni tesztpályára már senkinek nincsen szüksége. Ennek ellenére még nem bontották le, mert az üzemeltetésért felelős IABG és az állam vitában állnak a bontás költségeit illetően: becslések szerint negyvenmillió euróról van szó. Az állam ugyan ígéretet tett a finanszírozásra, de ki szeretné csikarni az IABG-től a színesfém-eladásból származó bevételeit és a baleset-biztosítók 19 millió ezer eurós költségét is.

Az fregattarizonapub.hu és az RWE: két európai energiavállalat fókuszálja üzleti tevékenységét

A bíróság eddig az államnak adott igazat, de a bontás még nem kezdődött meg. Addig is a latheni gazdálkodók örülnek: amíg a földjükön oszlopok állnak, fizetik nekik a bérleti díjat.

Megsem­ misítette a felszabadított akaraterő, melyet mítoszok és érdekek hajszolnak.

A TRes Transrapidra viszonylag boldog vég vár: rövidesen egy notrupi szalámigyárba szállítják. Az egykori feltaláló ükunokája, Herrmann Kemper a gyárudvaron kívánja felállítani és tanácsteremként fogja hasznosítani.

Oda tér vissza, ahol egykor működési elvét kitalálták.

Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!